SOLANA (SOL)

A Solana protokollt decentralizált applikációk, DApp-ok létrehozásának egyszerűsítésére alkották meg. Célja a skálázhatóság növelése egy új proof-of-history (PoH) konszenzus bevezetésével, mindez kombinálva a már ismert proof-of-stake-kel (PoS).

A Solana egyediségét egyrészt ez a PoH konszenzus adja, mely nagyobb skálázhatóságot tesz lehetővé, ezzel hozzájárulva a használhatóság növeléséhez. Másodpercenként 50 ezer tranzakciót képes feldolgozni.

Az általa biztosított a hihetetlenül rövid feldolgozási időnek köszönhetően már jól ismert a kriptovilágban. A hibrid protokoll jelentősen csökkenti a visszaigazolási időt és az okosszerződések teljesítési idejének időtartamát. A villámgyors feldolgozási időknek köszönhetően felkeltette az intézményi befektetők érdeklődését is.

Míg a projekt ötlete 2017-re nyúlik vissza, addig hivatalos indulása 2020 márciusára datálódott a svájci székhelyű Solana Foundation közreműködésével.

A legfontosabb személy a történetében Anatoly Jakovenko, aki 2017-ben kedzett el dolgozni azon a projekten, mely később Solana néven valósult meg. Kollégájával - Greg Fitzgeralddal - karöltve elindították a Solana Labs nevű projektet. Miután mégtöbb szakértő csatlakozott, 2020-ban kibocsátották a SOL tokent és elindult a Solana protokoll.

A Solana célként tűzte ki mind a kisfelhasználók, mind az óriásvállalatok kiszolgálását is. Egyik megfogalmazott ígéretük a felhasználók felé, hogy nem fognak emelkedni a felszámított díjak. A protokollt úgy alakították ki, hogy alacsony szinten tartsák a tranzakciós költségeket, miközben garantálják a skálázhatóságot és a gyors feldolgozást.